siofok.plebania@gmail.com
+36 30 010 0769
Római Katolikus Plébánia - Siófok

A plébánia története

Neve a Sió folyó és a vizet elvezető csatorna ősi szó (fok) összekapcsolódásából jött lére. A Sió csatorna ősét a rómaiak ásták ki és őrizték. Neve a Fuk alakban 1055-ben a tihanyi apátság alapítólevelében fordul elő.

A város területén a középkorban hét falu létezéséről tudunk. Itt állomásozott a török sereg balatoni flottája, amely mindent elpusztított a vidéken. A veszprémi káptalan telepesekkel népesítette be az egykori virágzó Fokot. A középkori templom helyén, 1700 körül, szerény kápolnát emeltek. Plébániáját 1711-ben állították vissza. 1790 óta a település neve: Siófok.

1885-ben kezdte el a veszprémi káptalan a telkek parcellázását. A rohamosan fejlődő fürdőhely szükségessé tette egy új, nagyobb templom építését. A mai neoromán templomot 1904-ben Br. Hornig Károly bíboros, veszprémi püspök szentelte föl. 1950-ben került Somogy megyéhez és 1968-ban kapott városi rangot. Méltán nevezzük a Balaton fővárosának. Az 1980-as években helyreállították a földrengés okozta károkat és elvégezték a templom külső-belső felújítását.

Matyikó Sebestyén József

A templom története

Siófok területén egy Losta nevű falu állt, Szent Péter tiszteletére épült templomával, amely a tatárjáráskor elpusztult. Az új falu a Sió régi nevét, - "Fok" - vette fel. Ennek plébániájáról és Péter-Pál templomáról 1488-ból már van írott adat.
A török hódoltságig esperesi kerületi székhely volt, melyet a törökök, akiknek balatoni flottája itt állomásozott, ismét elpusztították. A visszatelepülő őslakosok, valamint a veszprémi káptalan népesítette be, aki 1693-tól kis fatemplomot építtet a telepeseknek a középkori templom helyén. A plébániáját 1713-ban állították vissza. A barokk plébánia-templom 1737-ben épült fel Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának tiszteletére.

A rohamosan fejlődő fürdőhely 1903-ban új, nagyobb neoromán templomot kapott. Fejérváry József kanonok száznegyvenezer koronás ajándékával szinte egymaga vállalta az építés költségeit. A régi barokk kisméretű templomát, amely a Fő utcával párhuzamosan állt, a torony kivételével teljesen lebontották, ennek a helyére épült a jelenlegi templom, amelyet dr. Báró Hornig Károly veszprémi püspök, a későbbi bíboros 1904. július 3-án Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt fel. A kivitelező és tervező Csomay Károly veszprémi építész volt.

Templomunk jelentősebb műalkotásai: a főbejárati ajtó fölött Muzsinszki Nagy Endre festménye, a diadalíven Leszkovszky György akadémiai tanár freskói, a hajóban Büky Béla stációképei és Krasznay Lajos szobrai. A homlokzat üvegablakai Róth Miksa budapesti műhelyében készültek.

A templomban található az egész Balaton-vidék legnagyobb orgonája, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő mester készített. 3 manuálos, 36 regiszteres, 2432 síppal.

Matyikó Sebestyén József